Fagyvédelmi öntözésre kizárólag ott van lehetőség, ahol a teljes felület egyidejű folyamatos öntözéséhez elegendő víz áll rendelkezésére a fagy fennállásának teljes időszakában. A legtakarékosabb megoldás, ha csak a fákat védjük 1-1db rotoros mikrofejjel. Ha elegendő kb. 0,5-0,8m széles sáv, pl. szőlőnél vagy a kevés víz miatt meg kell elégedni egy részleges sáv védelemmel, akkor jó megoldás a NDJ Flipper (DFF) szórófej.
A gyümölcsösök fagyvédelmének előnyei mellett figyelembe kell venni a hátrányokat is!
-
Nagy a vízigény, amit hosszú fagy esetén a fagy fennállásának végéig folyamatosan ki kell juttatni. A tavaszi fagyveszélyes időszakban a talaj általában telítve van vízzel, az elszivárgás nem igazán működik. A kijuttatott vízzel kezdeni kell valamit, mert lemossa a tápanyagot, vízállások alakulhatnak ki, levegőtlen lesz a talaj, talajerózió lehet, stb.
-
Ha fagy esetén elindítják az öntözést, az utolsó darab jég leolvadásáig üzemeltetni kell, mert az olvadás hőelvonással jár és a rügyből vagy a vesszőből vonja el a hőt az olvadás. Ha fagy közben leáll vagy lefagy az öntözés, nagyobb kárt lehet okozni, mintha el sem indították volna.
-
Hosszú fagy esetén túl vastag jégréteg keletkezhet, amely leszakíthatja az ágakat.
-
A fagyvédelem hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a növény mely fejlődési fázisában alkalmazzuk, pl. rügy, virágzás, lekötött termés, stb.
Fagyvédelem kiegészítésére hatékony lehet a virágzás késleltetése. Kora tavaszi meleg napokon felső öntözéssel hűteni lehet az ültetvényt, ami késlelteti a virágzást.
Kevés víz esetén is lehet a fagy hatását mérsékelni lomb alatti mikrofejes öntözéssel. Itt nem a jég, hanem a nap és a vízben levő hőmennyiség segítségével próbálkozunk. Fagyveszély esetén reggel beöntözzük a területet. A nedves felület sötétebb, a napsütés hatására jobban felmelegszik, éjszaka nagyobb lesz a kisugárzása. Minden esetben legkésőbb a nedves hőmérővel mért fagy megjelenésekor indítjuk az öntözést. Vagy váltakozva zónánként, vagy minden második, vagy minden harmadik sort folyamatosan üzemeltetve, kizárólag az ágak alatt, hogy ne legyen jég az ágakon. A vízben, ami csőkútból jön, 14-16°C-os lehet, a hőmennyiséget használjuk. A melegebb pára felfelé mozog, kissé megmozgatja a levegőt és ez elegendő lehet enyhe fagy esetén. Tározó ismeretlen hőmérsékletű vize bizonytalan megoldás ebben az esetben. Nagyobb tározó szükséges, ahol elegendő víz van a felső fagyvédelemhez. Ott nem a hőmérséklet a meghatározó, hanem a vízmennyiség.
Idősebb ültetvénynél, ahol már kicsi a távolság a két sor gyümölcsfa lombja között, hatékony lehet a felső fagyvédelem hagyományos, kalapácsos szórófejekkel. Feltétel, hogy a rugót mindenképp műanyag kupakkal kell védeni a jéglerakódástól, és lehetőleg fémből készüljön a szórófej. A fém jobb hővezető, így a kalapácson se alakul ki jéglerakódás.