Műtrágyák, egyéb tápanyagok, növekedést szabályzó anyagok,

növényvédőszerek kijuttatása mikroöntözéssel

A vízoldható műtrágyák kijuttatása automata keverőgépekkel EC, pH szabályzással megoldottnak tekinthető. Új igényként jelentkezik a műtrágyafelhasználás csökkentése, a növények jobb kondíciójának és a permetezések csökkentése érdekében egyéb nem mérhető paraméterekkel rendelkező anyagok kijuttatása, mikroöntözéssel. Ez lehet csepegtető, vagy mikro-szórófejes kijuttatás. Mivel nagyon eltérő tulajdonságú anyagokat kell kijuttatni, csak a mennyiségarányos adagolás jöhet számításba. Ezen anyagok mennyiségének, arányának, kijuttatás pontos idejének illeszkednie kell az öntözések ciklusához, illetve a keverőgép programjához. Csak ebben az esetben kerülhető el, hogy külön berendezést kelljen kiépíteni az egyéb anyagoknak.

A SOLARBIOMIX öntözőgép alkalmas a műtrágyák mellett az egyéb anyagok kijuttatására, amit akár beállított program, akár különböző szenzorok jelzésére illeszt az öntözési programba.

Figyelembe vehető akár késleltetés, akár a különböző anyagok közötti öblítési igény is.

A kivitelezhetőség tápoldatozásra alkalmas műtrágyák és egyéb anyagok tulajdonságainak figyelembe vételétől függ.

Ez a szűrhetőség, stabilitás, keverhetőség.

- Szűrhetőség: A bioanyagok a folyadékokban különböző szemcseméretekben vannak elkeverve. A kijuttatáshoz csepegtetőknél max. 130 mikron, mikroszóróknál 400 mikronnál nagyobb lyukméretű szűrőt nem alkalmazhatunk. Ha a bekevert hatóanyag szemcsemérete az itt megadott méreteknél nagyobb, akkor a szűréssel eltávolítjuk a hatóanyagot.

Szűrésre ciklonnal ellátott lamellás szűrőt kell alkalmazni, ami folyamatos örvényléssel, folyamatosan mossa a lamellák szűrőfelületét, megakadályozza, hogy a nagyobb szennyeződések rátapadjanak. A gyorsan örvénylő vízben egy menetben kijuttatásra szánt anyagok jobban elkeverednek. A szűrő automata öblítését a megszokott nyomáskülönbség alapján történő vezérlés helyett célszerű minden szerves anyagot tartalmazó öntözés után elvégezni. Ezzel csökkentjük a letapadásra, lerakodásra, összetapadásra hajlamos összetevők nem kívánatos lerakodását. Hálós szűrő használatát kerülni kell, mert a szűrőbetét esetleges szakadásakor a szűrőben felszaporodott szennyeződés bejut a csőhálózatba, ahonnan azt maradéktalanul eltávolítani szinte lehetetlen.

Automata hálós szűrőt előszűrőként lehet alkalmazni.

Tározóból történő öntözés esetén médiaszűrőt kell alkalmazni előszűrőként. A szerves anyagokat csak a médiaszűrő után szabad bekeverni, mert nagy valószínűséggel ezeket az anyagokat a szűrőben lévő finom homokréteg leszűri.

- Stabilitás: kijuttatásnál figyelembe kell venni, hogy szűrés után a bekevert, vagy oldott anyagok, nem állnak-e össze telepekké, ne lépjenek káros reakcióba egymással vagy az öntözővíz sótartalmával. Ellenőrizni kell nem rakodnak-e le a csövekben vagy a csepegtetőkben.A csövek alján vagy falán lerakódó, vagy letapadó anyagok alkalmanként, főleg télen a jelentősebb dilatáció hatására leválnak, és a csepegtető, vagy mikroszórók dugulását okozhatják, főleg a sorok végénél.

Mikroöntözésnél, főleg csepegtető rendszernél a sorok végét csapokkal kell lezárni. Alkalmanként, a felszaporodó üledék mennyiségétől függően a sorok végén a csapok megnyitásával a lebegő, cső faláról levált, kicsapódott, összeállt szennyeződést ki kell mosatni a csövekből. A kimosott anyagot laboratóriumban meg kell vizsgáltatni, hogy megállapítsuk, hogy pontosan milyen hatásra, melyik anyag vagy mely anyagok egymással reakcióba lépése okozza a dugulást vagy lerakódást.

- Keverhetőség:Ügyeljünk arra, hogy kizárólag vízoldható műtrágyákat használjunk. Fontos a használni kívánt anyagok teljes oldhatósága (a szilárd maradék kevesebb, mint 0,02 százalék lehet).A vízoldható műtrágyák keverhetősége ismert a szaktanácsadók és a keverőgép használók körében, de egy újabb típus használata még így is okozhat meglepetést, főleg ha az öntözővíz nem megfelelő minőségű. Ebben az esetben előfordulhat, hogy reakcióba lép a vízben oldott sókkal. Ha az alkalmazni kívánt anyag forgalmazója azt állítja, hogy a legtöbb műtrágyával keverhető az általa kínált termék, az nem azt jelenti, hogy mindennel, minden kombinációra ez igaz lenne. Az elvégzett kísérletek nagyon változó eredményt hoztak. A rendelkezésünkre álló anyagok keverési próbája alapján egyértelmű, hogy a keverhetőséget jelentősen befolyásolja az öntözővíz minősége, a keverés töménysége, és a keverhető anyagok száma. Két keverhető anyaghoz hozzáadtunk egy harmadik szintén keverhető anyagot, általában jelentkeztek olyan képződmények, amelyek a kijuttatást akadályozhatják.

Ha a következő anyag nem keverhető az előzővel, akkor feltétlenül egy bő öblítési programot kell beiktatni, ahol figyelembe kell venni a csövekben visszamaradó szerves anyaggal kevert öntözővíz mennyiségét.

Növényvédőszereknél hasonlóan járunk el, ha csepegtetővel történik a kijuttatás. Mikroszóró, vagy párásító esetén a csőben maradó anyagot nem lehet azonnal kiöblíteni, mert lemossuk a levelekre kijuttatott anyagot. A felhasznált anyag hatásmechanizmusát figyelembe véve, amikor már lehet felső öntözést alkalmazni, az öblítés akkor történik meg. Mivel az öntözés a csőben maradt növényvédőszerrel indul, figyelembe kell azt venni a munka - és élelmezésegészségügyi várakozási idő számításánál.

Tápoldat kijuttatásának műszaki feltételei:

A csepegtető testeket és a mikroszórókat úgy kell kiválasztani, hogy folyamatosan, biztonságosan képesek legyenek a működésre, figyelembe véve a kiadagolandó anyag összetételét, tulajdonságait.

Talaj nélküli termesztésnél egyre inkább a 2-2,2 l/h térfogatáramú csepegtető gombákat alkalmazzák a termelők, annak érdekében, hogy minél hosszabb legyen az öntözési idő. Erre azért van szükség, mert ha a termesztő közeg EC-je a felhalmozódott sók miatt magas, az öntözési szünetekben a növény a tápoldatot nem veszi fel a termesztőközegből. Az EC csökkentésére akár 35-40 % draint kell alkalmazni, ami jelentős költségnövekedést jelent, ha fertőtlenítés után nem keverhető vissza a drain. Sók nélküli öblítő programok beiktatása egyéb anyagok kijuttatásakor alkalmas az EC csökkentésére a termesztő közegben. Az alacsony térfogatáram nagy területek öntözését teszi lehetővé, esetleg szükségessé. A nagy csőhálózat hátrányos abban az esetben, ha olyan anyagot juttatunk ki, amit precízen el kell távolítani a csőhálózatból két öntözés (tápoldatozás) között. Ha rendszeres öblítés van az öntözések között, csökken a termesztőközegben az EC, akkor a nagyobb (3 l/h) térfogatáramú gombák a legalkalmasabbak. Kisebb a csőhálózat, könnyebb az öblítés, alacsony drainnel lehet dolgozni. A drain visszaforgatásakor figyelembe kell venni, hogy a felhasznált és a csőhálózatból kimosott biológiai és egyéb anyagok megjelennek a drainben is. Mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a szűrés, fertőtlenítés után okozhat-e problémát a tápoldatban. Visszaforgatás helyett biztonságosabb a szabadföldi mikro szórós kijuttatás, főleg más kultúrákban.

Talajon történő termesztésnél olyan növények esetében, amelyek elviselik a felső öntözést, a legegyszerűbb a biológiai anyagok kijuttatása mikro szórókkal. Olyan növények esetén (például uborka, paradicsom), ahol növényegészségügyi problémát jelent, ha rendszeresen vizes a növények levele, alkalmazható az ún. sávöntözés. Ez a mikroszórófejes öntözés speciális változata. A talajhoz közel, a lomb alatt sávszóró betétes mikrofejekkel történik az öntözés. Erre példa a NaanDanJain sávszóró betétje, amely a beépítés magasságától, a nyomástól és a fúvóka méretétől függően 6-9m hosszú 0,5m széles sávot öntöz. A betétek beépíthetők a Rondo (Rivulis) szórófejekbe is. A mikroszórókat 30-40cm hosszú műanyag pálcára kell szerelni, egyrészt a korrózió miatt, másrészt pedig a műanyagpálcák bordásak és ezzel meggátolják a szórófejek elfordulását.

Öntözés után szellőztetéssel le kell szárítani az alsó esetleg vizessé vált leveleket, szárakat és az alsó, lelógó leveleket folyamatosan el kell távolítani, hogy ne akadályozzák a vízsugarakat. Dupla átfedés érdekében a szórófejeket az öntözési sugártól kissé sűrűbben kell telepíteni, mert a szórófejek alatt, és a szórófejek közelében kevesebb a kijuttatott vízmennyiség a szórófejek szórásképéből adódóan. Megfelelő kialakítású növényházakban az alsó sávöntözés helyettesítheti a felső párásítást. Az öntözés gyakoriságánál figyelembe kell venni a páratartalmat. Hűvös, párás időben nem az öntözési ciklust kell rövidíteni, mint az a talaj nélküli termelésnél használatos, hanem a talaj pufferhatását kihasználva az öntözések számát csökkentjük, hogy mivel ritkábban legyen párásítva, és a növény alsó része ritkábban legyen nedves. Végleges telepítés előtt, növények nélkül mindenképp egy sort ki kell próbálni. Ellenőrizni kell az öntözés egyenletességét, a szórófejek és a sugarak magasságát. Ha szükséges, a módosításokat el kell végezni.

                                                                                                                       Kugyela János 

A magyarországi kertészeti ágazatban az innovációt elvárják a termelők az ágazat minden területén. Gyorsan fejlődik az informatika, az élettani tudás, valamint az egységnyi területen egyre több terméket kell előállítani, hogy az emelkedő költségeket kompenzálják.

Magyarország területének 80%-a termőterület 7,2millió ha, melynek csak 4-5%-án találjuk meg a kertészeti kultúrákat, melynek felülete 250-300000 ha.(KSH,2016.)

Az elmúlt évtizedekben az Európai Unióhoz történő csatlakozással, a hazai piacok nyitottá váltak, így megnőtt a kertészeti vonalon a verseny. A hazai termelők között sokan abbahagyták a termelést, míg a megmaradt termelők egyre intenzívebben kezdtek terméket előállítani. Az intenzív termesztés nélkülözhetetlen eleme az öntözés, amelynek a segítségével a tápanyag utánpótlás is precízebbé vált, ezáltal nőtt a termesztés hatékonysága.

Az öntözéssel kijuttatott tápanyag utánpótlás a tápoldatozás, mely minden kertészeti kultúrában ismert és használt technológiai elem, ahol ehhez megvannak a megfelelő infrastruktúrák. A tápoldatozáshoz szükséges elem a folyamatos, rendelkezésre álló, öntözésre alkalmas vízforrás; a gépészet, kiépített, tápoldatozó-öntöző rendszer; tápoldatozásra alkalmas minőségű műtrágyák. A tápoldatozás mellett akár egyéb készítmények kijuttatására is alkalmas lehet…

Tápoldatozás előnyei:

Adott fenológiai fázisban, a megfelelő mennyiségű és minőségű és arányú tápelemek biztosíthatóak a növény számára, ezáltal a növény genetikai potenciálját szolgálva, maximális mennyiségű és kiváló minőségű termés várható.

A talajban uralkodó ionantagonizmusokat gyorsan lehet korrigálni.

Csak minimális mennyiségű műtrágyát juttatunk ki, ezáltal nem terheljük a környezetet, nincs kimosódás.

A jó kondíciójú növényeket a biotikus és abiotikus tényezők kevésbé stresszelik.

Szélsőséges körülmények között is van lehetőség tápanyag vagy egyéb készítmény kijuttatására.

Tápoldatozás hátrányai:

Az öntözővíz minőségének jónak kell lenni, hogy a csepegtető rendszerben ne okozzon kiválást, dugulást.

A tápoldatozó-rendszer kiépítése drága, üzemeltetése és karbantartása szaktudást igényel.

Az intenzív gazdálkodást végző kertészek 100%-ban tápoldatozó berendezést használnak, melyet napjainkban nemcsak a tápoldat kijuttatására használnak, hanem egyéb, talajéletfokozó biopreparátumok vagy biostimulátorok kijuttatását is ezzel szeretnék végezni, melyre nincs kellően kialakult gyakorlat. Ez a legújabb innovációs terület, melyre a termelők keresik a gyakorlati megoldást.

A biopreparátumok kijuttatása azért nehéz, mivel ezek élő gomba és baktériumspórák, amelyek csak bizonyos pH-n és nyomáson maradnak életképesek és tudnak kijuttatva megőrizni a hatásukat. A biostimulátorok szintén csak megfelelő pH-n tudnak kellő hatást kifejteni.

Az innováció másik nagy területe, hogy az ökológiai gazdaságokban, a tápoldatozás, mint termesztés technológiai elem tilos! Az öntöző és tápoldatozó-rendszer csak vízpótlást szolgálhat, pedig ma már több készítmény is engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban, melyek a gyökérhez kijuttatva, jobban fejti ki termésnövelő hatását.

A szakmai segítséget ezen a területen megszerzett gyakorlati tudással szeretném kiegészíteni, hogy az öntöző rendszereket minél jobban ki tudjuk használni a termelők érdekében. A tápoldatozás mellett, a lehető legszélesebben kihasznált termesztéstechnikai elemként a tápoldatozó-redszert.

Kísérletek:

A kijelölt területek ugyan ott voltak, különböző zöldségkultúrával, így a gyökérnövekedési intenzitást mértük a betakarítás után, hogy minden környezeti tényezőt figyelembe tudjuk venni így, egész vegetáció alatt. Ugyanazon a területen, ugyan az a készítmény lett használva mindhárom kultúrában.

Vizsgált növények, zöldséges vetésforgóban:

fejes saláta (70 nap) 03.05-05.20.

fejes káposzta (80 nap) 05.25-08.01.

sárgarépa (110 nap) 08.05-11.30.

A termékek kijuttatása kisparcellás kísérletekben történt, teljes felületen, kontrollként csak 100m2 maradt kezeletlenül.

Helyszín: Nyírpazony 075 hrsz.

Kísérleti évek: 2017., 2018.

Javasolt technológia:

Konvencionális termesztés:

Radifarm 2l/ha dózisban, csepegtetőben, 10ml/m2 vízmennyiséggel.

Amalgerol 2l/ha dózisban, csepegtetőben, 10ml/m2 vízmennyiséggel.

Sprintalga 1l/ha dózisban, csepegtetőben, 10ml/m2 vízmennyiséggel.

Biotermesztésben:

Trifender 1kg/ha dózisban, csepegtetőben, 10ml/m2 vízmennyiséggel.

Kondisol 2l/ha dózisban, csepegtetőben, 10ml/m2 vízmennyiséggel.

Bactofil B 0,5kg/ha dózisban, csepegtetőben, 10ml/m2 vízmennyiséggel.

1.)Kísérleti eredmények fejes salátában 2 év átlagában:

2.)Kísérleti eredmények fejes káposztában kettő év átlagában:

3.)Kísérleti eredmények sárgarépában kettő év átlagában:

Következtetések:

A konvencionális termesztés során használt készítmények minden esetben szignifikáns gyökérnövekedést stimuláltak. A biotermesztésben engedélyezett készítmények nem mindig adtak mérhető különbséget. A pontosabb méréseket akkor lehetne elvégezni, ha több paramétert is néznénk. Küllemben a növényeknél nagy eltérést nem tapasztaltunk. Beltartalomi méréseket is szükségesnek tartottam volna, de itt a keverhetőség, kijuttathatóság és a hatékonyság mérése volt a cél. A kísérletben a javasolt dózisokat csökkentettük, némely készítményeknél ezért maradhatott el a hatás, vagy csak a 3. kultúrában jelentkezett szignifikáns különbség.

Javaslatok:

Biopreparátumok kijuttatásának szabálya kísérleti tapasztalatok alapján:

-          terméket fénytől elzárva,

-          törzsoldatba kell keverni,

-          pH:6,5,

-          a kijuttatási nyomás maximum 0,7 bar

-          a vivő anyag miatt szűrni kell.

A kijuttatás csepegtető rendszerben történt, Venturi-cső elvén működő törzsoldatból. Hígítási arány, 100l törzsoldat egyenlő 10.000l tápoldattal, 100x-os hígítással. A rendszer feltöltése, a törzsoldat kijuttatása, majd a rendszer kimosása, összeségében kell, hogy kijuttassa a minimum 10mm.

Mind a konvencionális, mind a biotermesztésben a termékeket csak önmagukban javasolt kijuttatni. A biopreparátumokat javasolt előáztatni, mivel a spórákat érdemes aktiválni.

Az aktiválás folyamata:

30C-os vízben kell előáztatni a termékeket 1-1,5h. Javasolt az aktiváló oldatba 10l-ként 200g kristálycukrot adni.

A termelők által kért technológia kidolgozása folyamatos, mivel ezeknek a termékeknek a kijuttatása a tápoldatozással kell összhangba hozni. A műtrágyák kijuttatása és a biopreparátumok alkalmazása között 10-14 napot kell ki hagyni, mivel az ionok koncentrációja károsítja az élő szervezeteket.

A termékek jellemzői a konvencionális termesztésben (Radifarm, Amalgerol, Sprintalga), hasonló fehérje alapú, gyökérnövekedést fokozó hormonokat tartalmaznak. A technológiai ajánlás a termék leíráshoz képest fél dózisokat alkalmazunk, mivel a csepegtető rendszerből azonnal a gyökérhez kerül az oldat. Ezeknél a termékeknél már másnap ajánlott a tápoldatozáshoz visszatérni, mivel élő anyagot nem tartamaz.

A gyökértömeg növekedése mindhárom terméknél megfigyelhető volt, termés mennyiség növekedése is hasonló volt, 9-12%-kal volt több átlagosan, a kontrollhoz képest. Ezeknek a termékeknek a használata akkor érvényesül igazán, ha a növények stressz helyzetben vannak. A gyökérre kijutatott anyagok alkalmazása költséges, de egy erőteljes hideg- vagy meleghatás után fellépő gyökérvesztést jobban áthidalják a növények ezeket a körülményeket, ha használjuk ezeket a termékeket. Gyakorlatban megfigyelhető, hogy az Amalgerol a fonálféreg kártételt csökkenti, javítja a növény regenerációját. Kombinálva hurokvető gombával (Atris) az Amalgerolt, jó eredménnyel csökkenthető a fonálféreg kártétel állományban is. Az Amalgerol lombra is alkalmazható.

A Radifarm és a Sprintalga termékek között különbséget nem tapasztaltunk, mindkét termék kiváló hatású, gyökérnövekedés szempontjából. Az ültetés utáni alkalmazásuk ismételve nagyon jó eredési arányt ad. Gyökér regenerációra is jó állományban. Ezen termékek lombra tilos alkalmazni.

Az ökológiai gazdálkodásban használható készítmények közül a Trifender, mint Trichodermaasperellum gomba tartalmú, térparazita fejti ki hatását. Alkalmazása elsősorban a betegség okozó gombák ellen nagyon hatásos, ültetés előtt, a talajba dolgozva. A felszaporodásához 10-14 nap szükséges, addig kerülni kell, nehogy a gomba elpusztuljon. Elődlegesen a Phythoftorasp.,Verticillumsp. és a FusariumsAp. ellen hatásos. Az erősen fertőzött területeken érdemes kiültetés után is ismételni a kezelést ott, ahol a monokultúra miatt talajuntság tünetei jelennek meg. Lombra történő alkalmazása nem javasolt, mivel az UV fényre érzékeny gomba.

A Kondisol termék egy huminsav alapú, tőzegből és gilisztahumuszból alkáli-karbonáttal kivont vizes oldat, mely huminsavakat, fulvosavakat, aminosavakat, enzimeket valamint, makro- és mikroelemeket tartalmaz. A növények gyökere a szervetlen anyagok mellett a szerves kötésben lévő anyagot is képesek felvenni, mely stimulálják a gyökéraktivitást, közvetve a terméshozást és a kondíciót. Általánosan használható minden kertészeti kultúrában, lombra és gyökérre kijuttatva.

A Bactofill termékcsaládból a Bactofill B por kiskerti zöldségkultúrákhoz. A Bactofill termékek több komponensű baktériumtörzset tartalmaz, melyek hatása egymással szinergista. Javítják a talajszerkezetet, fokozzák a talajéletet, ezáltal közvetve hatnak a növények vigorára, a termés hozamra és annak minőségére.

A fent említett termékek ismertek a termelők számára, de a legnagyobb problémát a készítmények kijuttatása okozza a területen, mivel relatív kis mennyiséget kell, nagy területre kijuttatni úgy, hogy közvetlenül, állományban, hatékonyan a területre kijusson.

Az öntözéssel és tápoldatozással kijuttatott technológia nagy előnye:

- egyenletes kijuttatás, pontos;

- csökkentett dózis mellett is hatásos;

- optimálisan kijuttatható bármilyen időjárási körülmény mellett;

- egymenetben vízpótlás, nem szükséges permetező alkalmazása, mely csökkenti így a taposási kárt;

- kijuttatási költség kevesebb;

- bármely termék kijuttatható tápoldatozó géppel.

                                                                                                                                  Kaponyás Ilona