9. Tévhitek és hibás megoldások az öntözésben, párásításban, tápoldatozásban

a, A „10 cm-es csepegő” a legjobb a dugulás ellen - HAMIS

A leggyakoribb tévhit, hogy a csepegtető szalag eldugulása ellen a legsűrűbb, 10 cm-es csepegési távolságot kell választani, mert ha eldugul egy-két csepegőtest, mellette ott van tartalékként a másik. A csepegtető szalagoknál már ismertetett, hogy a viszonylag hosszú és nagy keresztmetszetű labirintcsatornával gyártott csepegtető szalagok, amilyen az összes 10 cm-es típus a legérzékenyebb az eltömődésre. Ez természetesen nem a csepegtető szalag hibája, hanem a felhasználó nem megfelelően választja ki a neki alkalmas típust. Ha viszonylag kicsi az öntözendő terület, nem gazdaságos a különböző oldott anyagokat tartalmazó öntözővíz kezelése, akkor pontosan az ellenkezőjét kell tenni, mint a 10 cm-es tévhit. A csepegtető szalagban már elkezdődik az oldott anyagok kicsapódása, átmegy a csepegtető test belső szűrőjén kocsonyás alakban, majd a hosszú labirintcsatornában lelassul az áramlás, befejeződik a kicsapódás és vége a csepegésnek. A legnagyobb tévedés az, hogy nem itt-ott egy-két csepegtető nyílásnál következik ez be, hanem a szalag lezárt végétől a csatlakozás felé haladva fokozatosan. Javaslat, hogy ebben az esetben pontosan fordítva kell gondolkodni. A növények és a talaj igényét figyelembe véve a legnagyobb távolságot kell választani pl. 20 cm, és a legnagyobb teljesítményű ún. betétes szalagot kell választani, pl. 2-2,2 l/h teljesítménnyel. A csepegtető testben gyors az áramlás, kisebb eséllyel dugul. Figyelni kell az üzemi nyomásra. Ez mindig a megengedett maximum közelében legyen, ami 6 miles szalagnál 0,8-1 bar.

b, A „több napig csepegő tartály” - HAMIS

Akik csak hétvégeken jutnak el a kertjükbe, gyakran töltenek fel egy tartályt, majd magára hagyják, hogy csepegjen több napon át. Ha ismerjük a tartály méreteit, a csepegtető cső vagy szalag térfogatáramát, gyorsan kiderül, hogy mire hazaér a gazda, már le is csepegett minden a tartályból. Ez egy látszatmegoldás. A kijuttatott víz mennyiségét a tartály mérete határozza meg. Hatásosabb lenne ha a tartály helyett a talajt használnák pufferként. A növényeket közvetlenül kell beöntözni nagy vízadaggal, feltölteni a teljes gyökérzónát vízzel, ezzel erősítjük a gyökérzónát, edzettebbek lesznek a növények és heti egy nagy öntözéssel túlélik még a hőségnapokat is.

c, Az öntözővizet tartályban fel kell melegíteni, a növényeknek nem jó a hideg víz.- HAMIS

Ezt a bolgár kertészektől vették át, akik a palántákat kora tavasszal langyos vízzel öntözték. A tévhit, hogy mindenhol ezt kell alkalmazni. Nagyüzemeknél a Lineár és öntöződob a hideg vizet zúdítja a meleg növényekre, vagy ha nagyteljesítményű szórófejekkel kezdünk melegben öntözni, a növények valóban erre stresszel reagálhatnak. Már más a helyzet a mikro és miniszórófejeknél, ahol 5mm/óra körüli, viszonylag alacsony öntözési intenzitással folyamatosan hűtjük le a növényeket és a forró talajt. Csepegtetőnél a felmelegített vízben, ha fényt kap, megjelenik az alga, ha nem kap fényt, akkor a baktérium. Ehhez még keverünk némi műtrágyát, hogy bizonyosan legyen tápanyag az algának. Mindezt megpróbáljuk a forró talajra kicsepegtetni, természetesen alacsony nyomáson talajra letett tartályból. Ebből hatékony öntözés nem lesz! A forró talajt hűteni kell, mert a növények jelentős része a meleg vizet nem tudja felvenni, vagy károsodik a gyökérzet pl. paprika. Csepegtető gombáknál azért alkalmazunk fehér kapillárcsövet, hogy ne melegedjen fel benne a tápoldat.

d, Csepegtető cső ára és a csepegtető szalag ára

Interneten gyakran láthatók okos megoldások, hogy hogyan lehet olcsón házilag csepegtető csövet készíteni. Ki kell ábrándítani mindenkit, hogy nem létezik olyan olcsó cső, mint a gyári, speciálisan erre a célra tervezett készített csepegtető szalagok. Még a drágább csepegtető csövekre is igaz, amiben már szintén benne vannak a csepegtető testek. Bármilyen csőbe fúrkált bármekkora lyukak ezt nem helyettesíthetik és drágábbak is.

Csepegtető szalagok ára www.ontozesikatalogus.hu - Csepegtető szalagok

Csepegtető csövek ára www.ontozesikatalogus.hu – Csepegtető csövek

Ez vonatkozik a csepegtető csatlakozókra is.

e, „Házikertekben a legolcsóbb csepegtető szalagot célszerű használni.” - HAMIS

Ha a vízforrás csapvíz, vagy szivattyú, a nyomás 2-5 bar között változó, esetleg ingadozó lehet. A csepegtető szalagok üzemi nyomása 6 mil 0,15mm falvastagság esetén max 1 bar, 12 mil 0,3 mm falvastagság esetén 2-2,5 bar. Így a szalaghoz mindenféleképpen nyomásszabályzás szükséges. Ha nem ingadozik a nyomás, a nyomásszabályzás 2 egymás után beépített csappal is megoldható. Egyikkel beállítjuk a nyomást, levesszük róla a kart, a másikkal nyitjuk-zárjuk az öntözést. Ha nyomásszabályzás kell, akkor praktikusabb a szalag helyett csepegtető csövet vásárolni, amely 3,5 bar nyomásig terhelhető, de üzemel 1-3,5 bar között, tehát ingadozó nyomás mellett is alkalmazható. Nem kell nyomáskiegyenlített csepegtető cső 3-5m szintkülönbség alatt. A csepegtető szalagok jellemzően nagyüzemi célra készülnek, ahol biztosított a nyomásszabályzás. Élettartamuk is sokkal rövidebb, mert könnyebben eltömődnek, sérülékenyek, télen a tárolóban elég egy szomjas egér, hogy tavaszra a csepegtetőből vízfüggönyös öntöző legyen.

f, „Csepegtetővel elegendő a növény tövére csepegtetni” - HAMIS

Ha az a célunk, hogy ne legyen fejlett gyökere a növénynek, akkor ez a módszer valóban hatásos. Faiskoláknál ezt ki is használják, mert kicsi, könnyen kitermelhető gyökere lesz a növénynek. Ha viszont termelni akarnak, a lehető legnagyobb gyökérfelületet kell növeszteni. Ez tartja meg a növényt és a kritikus időszakban így tudja a növény a legtöbb vizet és tápanyagot felvenni. A természetes csapadékot is nagyobb felületről hasznosítja. Fasoroknál is célszerű a fák között is csepegtetni, mert oda is szétterül akkor a gyökérzet. Igaz ez más nagy térállású növényekre is, pl. dinnye, tök, stb.

g, „Csepegtetővel kicsi vízadagokkal, gyakran kell öntözni, tápoldatozni. Optimális nedvességtartalmat és tápanyagtartalmat kell fenntartani a talajban” - HAMIS

Ezt olyan körülmények között találták ki, ahol nincs termőtalaj, a termesztőközegnek nincs pufferhatása, és olyan laza, hogy nem tartja meg a vizet, tápanyagot, és ritka a természetes csapadék. Optimális víz és tápanyagellátást kizárólag olyan zárt termesztőberendezésben szabad alkalmazni, ahol biztosított a klímaszabályzás. Szabadban, ahol természetes csapadék és talaj van, ott pazarlás az optimum fenntartása kicsi adagokban. A gyakori kicsi vízadagok vegetatív irányba, a ritkább nagyobb adagok generatív irányba befolyásolják a növényeket. El kell dönteni, hogy salátát vagy paradicsomot akarunk termelni. Részletes leírás: víztakarékos öntözésnél 1.4-ben.

h, „Azért kell nyomáskiegyenlített szórófej és nyomáskiegyenlített csepegtető cső, hogy hosszú sort lehessen sík területen fektetni” - HAMIS

Leírás: víztakarékos öntözés 1.1. a, d, f

i, „Annál jobb a szórófej minél jobban porlasztja a vizet” - HAMIS

A porlasztott víz elpárolog, veszteség stb.

Leírás: víztakarékos öntözés 1.1. a, d, f

j, „Ha kalapácsos szórófejnél pl. Tisza II. kicsi a nyomás, és „karikázik” a szórófej, egy a vízsugárba tolt dróttal megoldódik a probléma.” – HAMIS

Valóban megszűnik a vizes körgyűrű, de helyette a szórófej alatt áll a víztócsa. Ebből öntözés nem lesz, csak túlöntözés és vízhiány egymás mellett. Ha nem lehet a nyomást növelni, más szórófejet kell választani, ami már alacsony nyomáson kb. 1,5 bar-tól is tökéletesen működik.

k, „Ha több vizet szeretnénk a szórófejjel kiadni, fel lehet fúrni fúvókát” - HAMIS

A fúvóka nem egy egyszerű lyuk a szórófejen, hanem komoly fejlesztések eredménye. Minden apró részletnek jelentősége van, pl. átmérő, belső kúp, huzagolás, kilépő perem letörése stb. Ezektől függ, hogy milyen nyomásigénnyel, mekkora sugárral, milyen sugárbontással működjön.

l, „Szivattyút nem szabad lefojtani, mert túlterhelhetjük, nő az áramfelvétele, túlmelegszik és leég” - HAMIS

A szivattyúkat típustól függően a névleges (maximális) térfogatáramnak (szállított vízmennyiségük) 10-15 %-ig vissza lehet fojtani. Az áramfelvétel, terhelés a szállított vízmennyiséggel arányosan nő. Tehát szabad kifolyással lehet a szivattyút túlterhelni. A minimális átfolyás azért szükséges, hogy az üresjárat közeli terhelésnél is legyen elegendő hűtése tengelyen keresztül a motor forgórészének. Ha a vízszivattyú víz nélkül szárazon üzemel, akkor túlmelegszik és „leég”, ha nem működik akár a belső hőkioldó (kisebb kerti szivattyúknál) vagy a külső védelem.

m, „Van nekem egy 180-as „nagypedrollóm”, mennyi vízágyút visz el?”

Egyet sem, mert alacsony a nyomás. Ez a JSWM3CL nem egy mindenható szivattyú hatalmas nyomással, sok vízzel, hanem egy alacsony nyomású típus és ez nem a szivattyú hibája. Sajnos sok kereskedő így árulja. Minden esetben a szivattyú Q-H jelleggörbéjét kell méretezésnél figyelembe venni. Általában a gyártók pl. LEO a jelleggörbe két végpontját adják meg. pl. 180/42. Ez azt jelenti, hogy szívás nélkül szabad kifolyáson 180 l/perc az átfolyó vízmennyiség nyomás nélkül. Elzárt csap mellett pedig 42 m az emelőmagasság (4,2 bar). Tehát nem összetartozó értékek (munkapont) vannak megadva! Szivattyúválasztásnál mindig az összetartozó értékeket kell figyelembe venni. Emelőmagasság „H” mindig az üzemi vízszinttől számítandó, és 10m=1bar nyomással.

Amennyiben a szívási mélység növekszik, a jet szivattyúknál a visszaforgatás, légtelenítés miatt jelentősen csökken a térfogatáram!

n, Tápoldatkeverés tartályban

„Növényházi öntözésnél, ahol magasabb tápoldattartalommal EC-vel öntözünk, megfelelő egy tartályban megkeverni a tápoldatot és azt csepegtető szalagba, vagy csepegtető gombába szivattyúzni” – HAMIS

Ez az előkeverés nagy hiba. Kizárólag akkor alkalmazható, ha csak egyféle komplex műtrágyát oldunk fel. Amennyiben savas és lúgos kémhatású kerülnek összekeverésre, megkezdődik a műtrágyák kicsapódása, és a csepegtetőkben rakodik le, eltömítve azt. A kicsapódott műtrágya nem hasznosul, és a csepegtetőt is tönkreteszi. Megoldásként, mindig külön tartályban legyen feloldva minden törzsoldat és csak a kijuttatás közben legyen összekeverve. Kizárólag vízoldható műtrágyákat szabad használni. A nem vízoldható ammóniumnitrát kiemelkedő hatékonysággal tömíti el véglegesen a csepegtetőket.