Alkalmanként hirdetnek víztakarékos szórófejeket. Sajnos ilyen nem létezik. Vannak olyan szórófejek, főleg mikroszórók, amelyek alkalmasak víztakarékos öntözésre, de a takarékosság a tervezéstől, megfelelő szórófej választástól, alkalmas technológiától és karbantartástól függ. Díszkertek, parkok víztakarékos automata öntözőrendszerekről sok helyen lehet olvasni, így ezzel most külön nem foglalkozunk, mert a mezőgazdasági öntözőrendszeréről leírtak ott is érvényesek. A mezőgazdasági öntözésben nem csak a vízzel, hanem az energiával és a műtrágyával is takarékoskodni kell, és lényegesen több lehetőség van a spórolásra, vagy megfordítva sokkal több helyen lehet elkövetni hibákat, amelyek felesleges kiadásokat okoznak.

Mitől alkalmas egy szórófej, vagy csepegtető víztakarékos technológiához?

a, A szórófej karakterisztikája egy meghatározott nyomástartományban egyenletesen domború, nincsenek hullámok benne, tehát az öntözött területen egyenletesen alakul a szóráskép. Nem áll a víz, és nem száraz a talaj a szórófej alatt, nem „karikázik” a szórófej, vagyis nem váltakoznak a szórófejtől kifele haladva vizes, száraz és vizes körök.

Kivételt képez a különálló növényházak számítógépes szimulációval tervezett 92-95 %-os egyenletességű felső öntözése. Pl. Netafim SpinNet (NSPINSD) SD tipusok. Speciális karakterisztika, meghatározott beépítés.

Szórófej karakterisztikák

1. Big swivel közel ideális mikrofej karakterisztika
2. Mamkad: 150 kPa alacsony nyomáson. Szórófej alatt áll a víz és van egy külső vizes kör.
3. Mamkad: 250 kPa ugyanez a nyomáskiegyenlített szórófej nagyobb nyomáson. Szórófej alatt száraz a talaj, mellette kicsi öntözött gyűrű, majd külső körre alig megy víz. Ez a túlporlasztás. Ennyit ér a PC nyomáskiegyenlítés, ha a sor elején 250 kPa, a végén pedig 150 kPa az üzemi nyomás.

Ezek egy közel 30 éves független USA labor vizsgálat adatai. A NaanDanJain Modulár Big Swivelt mai napig forgalmazzuk. A PC működési elv most is azonos, csak az alkalmazott anyagok és a gyártás minősége változhatott azóta. A gyártók is óvatosabbak, így a hasonló karakterisztikákat nem engedik megjelenni.

b, Ültetvényben választható olyan típus, amelynek az öntözött átmérője vagy a sáv formája illeszkedik az adott növény gyökérzónájának méretéhez. Felesleges területet nem öntözünk.

c, Dugulásra ne legyen érzékeny, rovarok ne jussanak be a szórófej, fúvókájába. Nem az a víztakarékosság, ha néhány szórófej nem, vagy rosszul működik.

d, Lehetőleg, viszonylag alacsony, 2-2,5 bar nyomáson működjenek a szórófejek egyenletes szórásképpel. Ha egy nyomáskompenzált öntözőrendszerhez 4-5,5 bar bemenő nyomás szükséges, az kb dupla teljesítményű, árú és áramfelvételű szivattyút jelent.

e, A szórófej a megadott 2-2,5 bar üzemi nyomáson ne porlassza a vizet, hanem egyenletes cseppekkel öntözzön. A porlasztott víz elpárolog, ami veszteség.

f, A vízsugár kilépési szöge kb. 24°-nál ne legyen magasabb, mert a magas, hosszú sugarakat a legkisebb szél is elsodorja, szintén veszteség. Drága látvány a magasra emelt szórófej.

g, Labirint rendszerű, nem nyomáskiegyenlített csepegtető csőnél, szalagnál sík területen a kijuttatott vízmennyiségnél a sor eleje és vége közötti eltérés ne legyen nagyobb, mint 10-15%, de ez nem a csepegtető, hanem a tervező témája. Gazdaságos 1 bar nyomáson mindegyik típus jól, egyenletesen működik. Az egymás melletti csepegtető testek között minimális az eltérés megfelelő minőségű öntözővíz esetén. A nyomáskiegyenlített csepegtetőknél és szórófejeknél már egész mást kell figyelembe venni. Ott használjuk, ahol a domborzati eltérés 3-5m-nél nagyobb. A kompenzáció nélküli szórófejek és csepegtetőktől eltérően azonos nyomáson az egymás melletti fúvókák és csepegtető testek között már mértünk közel 20 %-os eltérést is. A nagy eltérések, és a csepegtetőknél az alacsony nyomáson kialakuló túlfolyás miatt a gyártók a csepegtető csövek PC diafragma lemezeit kiegészítik labirintcsatornával is. Azonos nyomáson a kijuttatott vízmennyiségnél 7% a megengedett eltérés a labirintos PC csepegtetőknél. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyomáseltérés akár 2-3 bar is lehet egy öntözőrendszeren belül, akkor el kell fogadni, hogy hiába nyomáskiegyenlített a rendszer, a szórófejekben, vagy csepegtetőkben lévő kis műanyag lap (diafragma lemez) lehetőségei korlátozottak, de a szintkülönbség kiegyenlítésére még nincs más megoldás. Azzal az indokkal, hogy a hosszú sorok két végén is és közben is kiegyenlíti a PC a szórófejeknél a nyomást, a szükségesnél vékonyabb csőkeresztmetszethez is alkalmazzák.

A kisebb keresztmetszetű cső olcsóbb. Ez a spórolás azonban nincs arányban azzal, hogy sor közben változik még tiszta víz esetében is a kijuttatott víz mennyisége, ezáltal nem egyenletes az öntözés, drágább a PC szórófej és a PC csepegtető, drágább és drágábban üzemel a szivattyú.

Az áramlási sebesség a csőszakasz elején és a csatlakozási pontoknál jelentősen megnövekszik, ami vízütést, „kalapácsütést” képezhet. Ekkor az üzemi nyomás többszörösére üt fel a nyomás. Ehhez elegendő egy csapot hirtelen elzárni, de előfordulhat már a csőszakasz feltöltésekor, szektorváltás esetén is. Az olcsó, kis átmérőjű cső nincs arányban a veszteségekkel. Sík területen ültetvények esetén lehet PC szórófejekre szükség, hogy a kordon huzalára ne kelljen 25mm-nél vastagabb csövet rögzíteni. 32 mm átmérőnél már erősebb kordon, vastagabb huzal szükséges.

Tervezéssel hogyan lehet a vízfogyasztást és költségeket optimalizálni?

a, Szántóföldi szórófejes öntözés tervezésénél figyelni kell arra, hogy a kijuttatott víz mennyisége ne legyen kevesebb, mint 5 mm/óra. Mindenki tudja, hogy a leghatékonyabban a hajnali órákban lehet öntözni. Lehűlt a levegő, lehűlt a talaj, néhány óra múlva kapja a növény a fényt a növekedéshez, ez az ideális. Ez házikertben, parkban, sportpályán is így van. A mezőgazdaság annyiban más, hogy az öntözési forduló betartásához napközben is kell öntözni. Meleg a talaj, meleg a levegő, ezért mielőbb le kell hűteni a talajt és a növényt a párolgás csökkentése érdekében. Akár 50 % feletti is lehet a párolgási veszteség kevés víz, hosszú öntözési ciklus esetén. Tiszta, sómentes folyóvíz esetén csak a párolgás jelent veszteséget. Ha csőkút a vízforrás, már sokkal rosszabb a helyzet. A kutak vize általában tartalmaz káros sókat, főleg nátriumot. Vízvizsgálatkor, ha a víz öntözésre alkalmas mennyiségben tartalmaz káros sókat, párolgáskor a víz elpárolog, a só pedig ottmarad. 50% párolgás mellett dupla mennyiségű sóval elszikesíti a talajt a termelő.

b, A sorhosszúságnak megfelelő keresztmetszetű cső esetén olcsóbb a szórófej, olcsóbb a szivattyú, olcsóbb az üzemeltetés. Csak akkor alkalmazunk nyomáskompenzációt, amikor a domborzat megköveteli.

Csepegtető öntözésnél miként lehet spórolni?

a, Lényegesen kevesebb a lehetőség, de nem lehetetlen.

Itt is érvényes, hogy csak akkor alkalmazzuk a drágább PC típusokat, ha az feltétlenül szükséges. Más szempontokat is figyelembe kell venni, mint a szórófejeknél. Párolgási veszteséget a talajfelszín alatti csepegtető csövekkel lehet megszüntetni, amelyek ún. AS vákuumzárasgyökérzáras megoldással készülnek, amit csak a PC kiegészítéseként lehet kialakítani.

b, Fontos a csepegtető cső ára. A legelőnyösebb típus kiválasztásával is lehet takarékoskodni pl. falvastagság, üzemi nyomás, csepegési távolság. Hová lesz telepítve a cső? Talajba, talajfelszínre, kordonra?

Ha csak a csepegtető miatt készülne kordon, olcsóbb a talajfelszín alá fektetni, és nagyobb vízigényű gyümölcsfáknál pl. őszibarack, kajszi, akár 2 sor is telepíthető igény szerinti távolságra a fáktól. Ez még mindig olcsóbb, mint a szórófej.

c, Csak akkor telepítsünk mikroszórókat, ha azt valami alaposan indokolja, pl. színező öntözés, fagyvédelem, párásítás, hagyományos nagy térállású ültetvény, problémás minőségű öntözővíz, stb.

Technológia segítségével hogyan lehet takarékoskodni?

a, Egyenletesen kijuttatott víz és tápoldatból csak akkor és annyit szabad kijuttatni, ami a gazdaságos termeléshez feltétlenül szükséges.

b, Szántóföldön, ültetvényben nem szabad naponta öntözni, a növényeket edzeni kell.

c, Figyelni kell a meteorológiai előrejelzést, várható csapadék esetén az öntözést szüneteltetni kell, amit egy edzett állomány károsodás nélkül elvisel a természetes csapadékig. Eső után csak korrigálni kell, ha szükséges. Optimális nedvesség esetén eső után túlöntözés lesz, ami sokkal károsabb lehet, mint a minimális ideiglenes vízhiány. Levegőtlen lehet a talaj, lemosódik a tápanyag, erózió lehet, stb.

Talajon történő mezőgazdasági öntözésnél az öntözést és tápoldatozást mindig környezettudatosan kell végezni. Csak annyi műtrágyát juttassunk ki, amennyit a növény a környezeti hatások miatt hasznosítani tud. Ez érvényes gyümölcsös öntözésére, tápoldatozására, szántóföld és fóliaház öntözésére, tápoldatozására. Kicsivel nagyobb, bizonytalan nyereség érdekében nem szabad környezetünket, talajunkat, talajvizünket felesleges műtrágyával szennyezni, illetve a vizet pazarolni.

Folyamatos karbantartás jelentősége.

Ahhoz, hogy a terület minden részére azonos mennyiségű műtrágya (tápoldat) jusson, az öntözésnek egyenletesnek kell lennie. A tervezés mellett nagy a jelentősége a karbantartásnak, üzemeltetésnek. A berendezés üzembe helyezése előtt vízvizsgálatot kell végezni, és nem utólag bánni, hogy eltömődött a csepegtető. Laborvizsgálat és szaktanácsadás alapján a megfelelő műtrágyákat kell használni, betartva a keverési szabályokat és a megfelelő vízkezelést, szűrést kell alkalmazni. A vízminőségtől függően alkalmanként a sorok végét fel kell nyitni, és az öntözőcsövekben, csepegtető csövekben és szalagokban lévő üledéket ki kell mosatni. Az üledék vizsgálata alapján, nem pedig az interneten talált tippek alapján, ha szükséges a csepegtetőket a megfelelő anyagok, általában sav adagolásával kezelni kell. Ha a csepegtető testek eltömődtek kicsi az esélye a savazásnak.